Olasz jezsuita szerzetes, bíboros. Jelentős szerepet játszott az ellenreformáció idején. XI. Piusz pápa emelte az egyháztanítók sorába 1931-ben.

A középkor egyik legnagyobb hatású egyházi vezetője, akinek uralkodása alatt a népvándorlás zavarai közepette megerősödött a keresztény vallás.

Szent Ágoston hippói püspök, egyházatya, filozófus.

Szent Mónika Szent Ágoston édesanyja. A katolikus, az anglikán és az ortodox egyház szentként tiszteli. A férjes asszonyok és anyák védőszentje.

Kalazanci József katolikus nevén Kalazanci Szent József a piarista rend alapítója.

Bertalan apostol vagy Szent Bertalan (? – kb. 60) Jézus tanítványainak, a tizenkét apostolnak egyike. Őt János evangéliumában Nátánelnek nevezik, aminek jelentése: Isten adta, arámiul (Bar-Talmaj) pedig azt jelenti a név: Talmai fia.

I. (Szent) István (születési nevén: Vajk, latinul: Stephanus) (975 körül – 1038. augusztus 15.) az utolsó magyar fejedelem és az első magyar király. Géza fejedelem és Sarolt fejedelemasszony fia, a keresztény magyar állam megteremtőjeként a magyar történelem egyik legkiemelkedőbb alakja. A katolikus egyház egyházszervezői tevékenysége miatt szentté avatta 1083-ban Székesfehérvárott,[4] ezt követően Magyarország fővédőszentje lett.

Francia ciszterci szerzetes majd apát, egyházi író és hittudós.

Assisi Szent Klára középkori itáliai apáca, Assisi Ferenc egyik korai követője, a róla elnevezett apácarend megalapítója.

Szent Lőrinc a római katolikus egyház leginkább tisztelt szentjeinek egyike. A szentmise római kánonjában is helyet kapott, vértanúságának napja a régi római naptárban kiemelt ünnep volt.

Középkori római katolikus pap, a Domonkos-rend megalapítója és névadója.

Szent II. Szixtusz a 24. római püspök. Pontifikátusa 257. augusztus 30-án kezdődött, és kevesebb mint egy év múltán ért véget.

Eredetileg a Szent Szűz római főtemplomának, a négy patriarchalis bazilika egyikének fölszentelési évfordulója (440).

Francia plébános volt, aki katolikus szent lett és a plébánosok védőszentje. Egyszerűen "Curé d'Ars" („az ars-i plébános”) néven is ismerik.

Baszk származású spanyol katona, majd katolikus pap és teológus, a Jézus Társa-sága (jezsuita rend) alapítója.

Ravenna püspöke, a homíliák doktoraként ismert kitűnő szónokot XIII. Benedek pápa emelte az egyháztanítók sorába 1729-ben.

Ravenna első püspöke, a keresztény hit mártírja, a tűkészítők védőszentje.

Magyar királyi hercegnő, I. Lajos magyar király és Kotromanić Erzsébet magyar királyné legifjabb leánya, apja 1382-es halálát követően Lengyelország királynője 1399-ben bekövetkezett haláláig.

Skolasztikus teológus, filozófus, a minorita rend (a ferencesek) fő elöljárója, albanói érsek, bíboros.

II. Henrik vagy Szent Henrik a Liudolf-házból származó ötödik német-római császár, a Szász dinasztia utolsó császára, Boldog Gizella magyar királyné bátyja.

Olasz vértanú, 1950. június 24-én avatta szentté XII. Piusz pápa, melynek során Mária édes-anyja is jelen volt.

Sarlós Boldogasszony ünnepén a kereszténység arról az eseményről emlékezik meg, amikor Szűz Mária meglátogatta rokonát, az ugyancsak gyermeket váró Erzsébetet.

I. László vagy Szent László 1077-től 1095-ben bekövetkezett haláláig magyar király és horvát király. Nevéhez fűződik a magántulajdon védelmének megszilárdítása és az első magyar szentek avatása. Őt magát is szentté avatták 1192-ben, és kivételes fizikuma miatt nevezik az „Isten atlétájának” is.

Fisher János szentté avatott angol származású bíboros, rochesteri püspök, humanista, vértanú.