A középkor egyik legnagyobb hatású egyházi vezetője, akinek uralkodása alatt a népvándorlás zavarai közepette megerősödött a keresztény vallás.

Szent Ágoston hippói püspök, egyházatya, filozófus.

Szent Mónika Szent Ágoston édesanyja. A katolikus, az anglikán és az ortodox egyház szentként tiszteli. A férjes asszonyok és anyák védőszentje.

Kalazanci József katolikus nevén Kalazanci Szent József a piarista rend alapítója.

Bertalan apostol vagy Szent Bertalan (? – kb. 60) Jézus tanítványainak, a tizenkét apostolnak egyike. Őt János evangéliumában Nátánelnek nevezik, aminek jelentése: Isten adta, arámiul (Bar-Talmaj) pedig azt jelenti a név: Talmai fia.

I. (Szent) István (születési nevén: Vajk, latinul: Stephanus) (975 körül – 1038. augusztus 15.) az utolsó magyar fejedelem és az első magyar király. Géza fejedelem és Sarolt fejedelemasszony fia, a keresztény magyar állam megteremtőjeként a magyar történelem egyik legkiemelkedőbb alakja. A katolikus egyház egyházszervezői tevékenysége miatt szentté avatta 1083-ban Székesfehérvárott,[4] ezt követően Magyarország fővédőszentje lett.

Francia ciszterci szerzetes majd apát, egyházi író és hittudós.

Assisi Szent Klára középkori itáliai apáca, Assisi Ferenc egyik korai követője, a róla elnevezett apácarend megalapítója.

Szent Lőrinc a római katolikus egyház leginkább tisztelt szentjeinek egyike. A szentmise római kánonjában is helyet kapott, vértanúságának napja a régi római naptárban kiemelt ünnep volt.

Középkori római katolikus pap, a Domonkos-rend megalapítója és névadója.

Szent II. Szixtusz a 24. római püspök. Pontifikátusa 257. augusztus 30-án kezdődött, és kevesebb mint egy év múltán ért véget.

Eredetileg a Szent Szűz római főtemplomának, a négy patriarchalis bazilika egyikének fölszentelési évfordulója (440).

Francia plébános volt, aki katolikus szent lett és a plébánosok védőszentje. Egyszerűen "Curé d'Ars" („az ars-i plébános”) néven is ismerik.

Baszk származású spanyol katona, majd katolikus pap és teológus, a Jézus Társa-sága (jezsuita rend) alapítója.

Ravenna püspöke, a homíliák doktoraként ismert kitűnő szónokot XIII. Benedek pápa emelte az egyháztanítók sorába 1729-ben.

Ravenna első püspöke, a keresztény hit mártírja, a tűkészítők védőszentje.

Magyar királyi hercegnő, I. Lajos magyar király és Kotromanić Erzsébet magyar királyné legifjabb leánya, apja 1382-es halálát követően Lengyelország királynője 1399-ben bekövetkezett haláláig.

Skolasztikus teológus, filozófus, a minorita rend (a ferencesek) fő elöljárója, albanói érsek, bíboros.

II. Henrik vagy Szent Henrik a Liudolf-házból származó ötödik német-római császár, a Szász dinasztia utolsó császára, Boldog Gizella magyar királyné bátyja.

Olasz vértanú, 1950. június 24-én avatta szentté XII. Piusz pápa, melynek során Mária édes-anyja is jelen volt.

Sarlós Boldogasszony ünnepén a kereszténység arról az eseményről emlékezik meg, amikor Szűz Mária meglátogatta rokonát, az ugyancsak gyermeket váró Erzsébetet.

I. László vagy Szent László 1077-től 1095-ben bekövetkezett haláláig magyar király és horvát király. Nevéhez fűződik a magántulajdon védelmének megszilárdítása és az első magyar szentek avatása. Őt magát is szentté avatták 1192-ben, és kivételes fizikuma miatt nevezik az „Isten atlétájának” is.

Fisher János szentté avatott angol származású bíboros, rochesteri püspök, humanista, vértanú.

Szír Szent Efrém 4. századi szír nyelvű keresztény diakónus, teológus, bibliamagyarázó, költő és himnuszköltő volt.