Porres Szent Márton, OP szentté avatott perui katolikus szerzetes, a gyógyítók, szociális munkások védőszentje.

A 16. pápa Szent Péter örökén. 217-től viselte ezt a címet egészen haláláig. Az ő uralkodásának kezdetén lépett fel a történelem első ellenpápája, Hippolütosz.

Rózsafüzér királynője (más néven Olvasós Boldogasszony) ünnepén a katolikus egyház a híveket segítő Szűz Máriát ünnepli.

Karthauzi Szent Brúnó vagy Kölni Szent Brúnó középkori német remete, a karthauzi rend megszervezője.

Szent Fausztina, polgári nevén Helena Kowalska (Glogowiec, 1905. augusztus 25. – Krakkó, 1938. október 5.) katolikus apáca, akit 2000. április 30-án szentté avattak.

Cseh fejedelem volt 921-től haláláig, a csehek fő védőszentje.

Olasz jezsuita szerzetes, bíboros. Jelentős szerepet játszott az ellenreformáció idején. XI. Piusz pápa emelte az egyháztanítók sorába 1931-ben.

A középkor egyik legnagyobb hatású egyházi vezetője, akinek uralkodása alatt a népvándorlás zavarai közepette megerősödött a keresztény vallás.

Szent Ágoston hippói püspök, egyházatya, filozófus.

Szent Mónika Szent Ágoston édesanyja. A katolikus, az anglikán és az ortodox egyház szentként tiszteli. A férjes asszonyok és anyák védőszentje.

Kalazanci József katolikus nevén Kalazanci Szent József a piarista rend alapítója.

Bertalan apostol vagy Szent Bertalan (? – kb. 60) Jézus tanítványainak, a tizenkét apostolnak egyike. Őt János evangéliumában Nátánelnek nevezik, aminek jelentése: Isten adta, arámiul (Bar-Talmaj) pedig azt jelenti a név: Talmai fia.

I. (Szent) István (születési nevén: Vajk, latinul: Stephanus) (975 körül – 1038. augusztus 15.) az utolsó magyar fejedelem és az első magyar király. Géza fejedelem és Sarolt fejedelemasszony fia, a keresztény magyar állam megteremtőjeként a magyar történelem egyik legkiemelkedőbb alakja. A katolikus egyház egyházszervezői tevékenysége miatt szentté avatta 1083-ban Székesfehérvárott,[4] ezt követően Magyarország fővédőszentje lett.

Francia ciszterci szerzetes majd apát, egyházi író és hittudós.

Assisi Szent Klára középkori itáliai apáca, Assisi Ferenc egyik korai követője, a róla elnevezett apácarend megalapítója.

Szent Lőrinc a római katolikus egyház leginkább tisztelt szentjeinek egyike. A szentmise római kánonjában is helyet kapott, vértanúságának napja a régi római naptárban kiemelt ünnep volt.

Középkori római katolikus pap, a Domonkos-rend megalapítója és névadója.

Szent II. Szixtusz a 24. római püspök. Pontifikátusa 257. augusztus 30-án kezdődött, és kevesebb mint egy év múltán ért véget.

Eredetileg a Szent Szűz római főtemplomának, a négy patriarchalis bazilika egyikének fölszentelési évfordulója (440).

Francia plébános volt, aki katolikus szent lett és a plébánosok védőszentje. Egyszerűen "Curé d'Ars" („az ars-i plébános”) néven is ismerik.

Baszk származású spanyol katona, majd katolikus pap és teológus, a Jézus Társa-sága (jezsuita rend) alapítója.

Ravenna püspöke, a homíliák doktoraként ismert kitűnő szónokot XIII. Benedek pápa emelte az egyháztanítók sorába 1729-ben.

Ravenna első püspöke, a keresztény hit mártírja, a tűkészítők védőszentje.

Magyar királyi hercegnő, I. Lajos magyar király és Kotromanić Erzsébet magyar királyné legifjabb leánya, apja 1382-es halálát követően Lengyelország királynője 1399-ben bekövetkezett haláláig.