A korai keresztény egyház teológusa, egyházatya. Ambrus, Hippói Ágoston és I. Gergely pápa mellett a negyedik késő antik egyháztanító.

Cseh fejedelem volt 921-től haláláig, a csehek fő védőszentje.

Szent Kozma és Damján (Arab-félsziget, 3. század – Aegeae, 287 körül) szentté avatott ókeresztény vértanúk, orvosok.

Bencés szerzetes, a velencei Morosini család sarja, 1030-tól egészen haláláig az első csanádi püspök a Magyar Királyságban.

Stigmatizált olasz római katolikus pap, kapucinus szerzetes. A Pio nevet a szerzetesrendben kapta. Pappá szentelése után Padre Pio (Pio atya) néven vált ismertté.

Prédikátor, teológus, egyházatya, egyháztanító, 398-tól 404-ig I. János néven konstantinápolyi pátriárka.

Olasz jezsuita szerzetes, bíboros. Jelentős szerepet játszott az ellenreformáció idején. XI. Piusz pápa emelte az egyháztanítók sorába 1931-ben.

251 márciusától 253 júniusáig, haláláig irányította a keresztény egyházat.

Szentté avatott jezsuita szerzetespap, az afroamerikaiak között végzett missziók védőszentje.

A középkor egyik legnagyobb hatású egyházi vezetője, akinek uralkodása alatt a népvándorlás zavarai közepette megerősödött a keresztény vallás.

Szent Ágoston hippói püspök, egyházatya, filozófus.

Középkori római katolikus pap, a Domonkos-rend megalapítója és névadója.

Baszk származású spanyol katona, majd katolikus pap és teológus, a Jézus Társa-sága (jezsuita rend) alapítója.

Ravenna püspöke, a homíliák doktoraként ismert kitűnő szónokot XIII. Benedek pápa emelte az egyháztanítók sorába 1729-ben.

Zebedeus és Szalome fia, János evangélista testvére, Jézus egyik apostola.

Árpád-házi királylány, magyar szent. IV. Béla király lánya, Szent Margit és Boldog Jolán nővére, Lengyelország és Litvánia védőszentje.

Svéd szent és misztikus, a Brigitta-rend alapítója, Svédországi Szent Katalin anyja. Az egyetlen svéd, akit katolikus pápa avatott szentté.

Az Újszövetségben szereplő bibliai személy. Alakjával találkozhatunk az apokrif iratok között is. A katolikus, az ortodox és az anglikán egyház szentként tiszteli.

Ravenna első püspöke, a keresztény hit mártírja, a tűkészítők védőszentje.

Magyar királyi hercegnő, I. Lajos magyar király és Kotromanić Erzsébet magyar királyné legifjabb leánya, apja 1382-es halálát követően Lengyelország királynője 1399-ben bekövetkezett haláláig.

Szent Zoerard-András az első magyarországi szentek egyike, remete, bencés rendi szerzetes. Zoborhegyi Szent Benedek az első magyarországi szentek egyike, remete, bencés rendi szerzetes.

II. Henrik vagy Szent Henrik (973. május 6. – 1024. július 13.) a Liudolf-házból származó ötödik német-római császár, a Szász dinasztia utolsó császára, Boldog Gizella magyar királyné bátyja.

Nursiai Szent Benedek (Nursia, 480 körül – Monte Cassino, 543/547. március 21.) a bencés rend alapítója és regulájának kidolgozója. Skolasztika ikertestvére.

Olasz vértanú, 1950. június 24-én avatta szentté XII. Piusz pápa, melynek során Mária édes-anyja is jelen volt.