A tatárjárás során elnéptelenedett, már-már kipusztult Ikva-parti faluba halászokat telepítettek, és mivel az ő védőszentjük Szent Miklós, a középkori eredetű templomot is a myrai püspök tiszteletére szentelték, illetve ő a lett a település névadója is.

Az eredeti részletek felhasználásával épült fel 1725-ben a mai barokk templom. Ennek homlokzatát Szűz Mária barokk kőszobra díszíti. A tornyot nyolcszögletű sisak fedi, és a rajta lévő vaskereszt gömbjében van egy 1691-es szalánkeméni ütközetből származó ágyúgolyó. Latin nyelvű felirata: „Ez a gomb – csomó – a szerencsés csatából, amelyet a keresztény császári sereg a török vezér ellen nyert 1691. augusztus 19-én, Magyarországra az ő táborából hozva és 1692-ben ugyanazon a napon került ide a tetőre.” Az itt élők úgy mesélik, hogy a török ágyúgolyó egy helybeli vitéz lábát vitte le, és arra a szekérre, amelyen a sérültet hazaszállították, föltették az ágyúgolyót is. Ebben a templomban három művészien faragott oltár volt, melyek a soproni Szentlélek templomból kerültek ide.

A Főoltár most is itt áll, két csavart oszlopa fölött felhők között angyalok emelik Szűz Mária alakját az ég felé, ahogy a Szentháromság várja. Az oszlopok között Szent Miklós térdelő alakja mellett három gyermek szorong egy dézsában, utalva a Szent egyik legendájára. Az oszlopok mellett Keresztelő János és Szent József szobrát láthatjuk. Az oszlopokon kívül pedig két katonavértanú: Szent Sebestyén és Szent Flórián szobra áll. Az oltár és a fal között a két főapostolnak, Szent Péternek és Szent Pálnak a szobrát találjuk. A szentély színes, százéves ablaka Szent Győrgyöt, a Sárkányölőt ábrázolja.

Mivel a település lakosai számára kicsi volt a templom, Hadarics Kálmán plébános vezetése alatt 1935-ben egy nagyméretű új templomot építettek hozzá, mégpedig úgy, hogy a régi templom az újnak előcsarnokául szolgál. Az új templom impozáns külsejét a tetőn elhelyezett ún. „huszártorony” díszíti. A főoltára fertőrákosi homokkőből készült. Ide került a régi templom két mellékoltára, amelyek a XVIII. századból származnak.

A Szeplőtelen Fogantatás oltárát 2008-ban restaurálták. Főalakja Szűz Mária, aki fölött a Szentlélek galamb képében látható, mellette pedig a szülei állnak, Joachim és Anna. Alul az ószövetségi szentek rács mögé zárva várják a szabadulásukat. Körben pedig zeneszerszámokat tartó angyalokat látunk.

A Szent Kereszt oltár restaurálása 2010-ben történt pályázati támogatás segítségével. Ennek az oltárnak rendkívülisége, hogy a kereszt alatt álló Magdolna a megfeszített Jézus lábaihoz emeli a haját, hogy azt ismét letörölje. A kereszt alatt pedig faragott tűz-lángok között a tisztítóhelyen szenvedők várják a megváltást. Az oltár felső részén az angyalok Jézus szenvedésének eszközeit tartják.

Értékes az új templomba került szószék: a mellvéden Krisztus körül az evangélisták alakja, a hangvető peremén az Esterházy-címer, a tetőn pedig Szent Mihály szobra látható.

A keresztelő kút is a régi templomból való, alsó része kőből van, a tetőzete pedig fából készült.

A templom orgonája két manuálos, a Rieger Orgonagyár készítette.

A mennyezet festményeit Samodai József készítette 1964-65-ben. Jézus életét ábrázolják, a főoltár képe pedig Szent Miklós püspököt a Niceai zsinaton.