Czibere Anita

Nagypéntek

Megváltás

A Szeretet oltárán, Jézus, értünk áldoztál,
mert nincs nagyobb szeretet annál,
ha valaki életét adja mindenkiért,
rájuk egyformán barátként tekintvén.

A kereszt súlyát e föld sötétsége adta,
a válladat egy egész világ terhe nyomta,
vétkeink átkát magadon hordva, ólomnehéz
léptekkel, kegyetlen kínok sebeivel...

El-elesvén haladva... de szívedben mégis a
szeretet tüze égett, szív, mely hatalmas,
melybe mindenki belefér, s kiapadhatatlan
benne az Isteni Fény.

Beragyogta akkor a világot, a Golgota hegyét,
legyőzve a halált, s minket fényútként
Istennel egyesít. "Én vagyok az Út, az Igazság
és az Élet." Mondtad, s ez ígéret örökkévaló lett!

Szíved gyönyörű fényét, hatalmas erejét
a kereszten értünk kilehelted,
dicsőséged örökké lett! Nagyságod teljében,
s kínjaid utolsó perceiben azt rebegted:

"Atyám, bocsáss meg nekik, hisz nem tudják,
mit tesznek!"
Dicsőség örökké Neked és az Istennek!