Kapcsolat

Fertőszentmiklósi Római Katolikus Plébánia

Cím: 9444 Fertőszentmiklós, Szent István u. 48.
Telefon: +36/99/380-972
E-mail: simonicsp@freemail.hu
Adószám: 19885472-1-08
Bankszámlaszám: 59500344-10002010

Plébános: Simonics Péter



Szent Gellért püspök

2024.09.24.

Szent Gellért püspök

Szent Gellért püspök (Velence, 977. április 23. – Buda, Kelen-hegy, 1046. augusztus 29.) bencés szerzetes, a velencei Morosini  család sarja, 1030-tól egészen haláláig az első csanádi püspök a Magyar Királyságban. Életéről a legtöbb információt legendái őrizték meg, amelyek a szentek középkori élet-rajzának legtöbb hagyományos elemét tartalmazzák, így bizonytalanság övezi származását.

Súlyos betegsége után ötéves korában a bencés San Giorgio-kolostorba küldték. Kiváló szerzetesi oktatásban részesült, valamint nyelvtant, zenét, filozófiát és jogot is tanult. Velencéből 1020 körül zarándokútra indult a Szentföldre, de egy vihar arra kényszerítette, hogy szakítsa meg útját Isztria közelében. Úgy döntött, hogy felkeresi a Magyar Királyságot. Mór pécsi püs-pök és I. István magyar király meggyőzték – hangsúlyozva, hogy Gellért prédikációi felgyorsíthatják a magyarok megtérését – hogy ne folytassa zarándokútját. Gellértet István király fia és örököse, Imre herceg nevelőjévé tette. Nem sokkal később (1023 körül) Gellért a Bakonyi-hegységben lévő bakonybéli monostor (remeteség) egyik kunyhójába húzódott és itt hét évet élt. I. István 1030 körül az újonnan létrehozott Csanádi Egyházmegye püspökévé tette. Magyarul tudó bencés szerzetesek segítettek neki prédi-kálni a helyi lakosok között.

Vértanúsága liturgikus ünnepnapját szeptember 24-én tartják. 1083-ban avatta szentté VII. Gergely pápa, I. László magyar király kérésére I. István és Imre herceg mellett. A velenceiek és a magyarok között vita tört ki Szent Gellért ereklyéinek hovatartozásáról, amelyeket magyar, olasz és cseh földön több helyen őriznek.

A nép a Csanádon eltemetett püspököt azonnal szentként kezdte tisztelni, 1083-ban pedig István királlyal és Imre herceggel együtt az egyház is a szentjei közé iktatta. Szent Gellért megmaradt ereklyéit – bebalzsamozott testét, piros miseruhában és piros infulában – most a Velencei lagúnában fekvő Murano Santa Maria e Donato bazilikájában őrzik. Ereklyéinek kisebb részei az évszázadok során ajándékozásokkal és cserékkel elkerültek Bolognába, Prágába is. Őrzik ereklyéit Győrött, valamint 1992 óta Szegeden a Fogadalmi Templomban, a belvárosi templomban és a bakonybéli Szent Mauríciusz Monostorban.

Vértanúságának helyét utóbb Szent Gellért hegyének nevezték el (az ezen létrejött városrész a Gellérthegy nevet viseli).

A Szent Gellért-szobor neki állít emléket a Gellért-hegy északkeleti oldalában, ahogy a délkeleti tövében álló Szent Gellért tér, és az ott álló Gellért fürdő és szálloda is.

Szent Gellért a Szeged-Csanádi egyházmegye védőszentje.

Szent Gellért püspök

Vissza az előző oldalra!
Weboldalunk sütiket (cookie) használ működése folyamán annak érdekében, hogy a legjobb felhasználói élményt nyújthassa Önnek, valamint a látogatottság mérése céljából. A sütik használatát bármikor letilthatja! Erről bővebb információkat olvashat itt: Adatkezelési tájékoztatónk
Fertőszentmiklósi Római Katolikus Plébánia - Magyar