Szent Cirill és Szent Metód, Európa társvédőszentjei

Szent Cirill (Thesszaloniké, 827 – Róma, 869. február 14.) bizánci filozófus, hittérítő, nyelvtudós, a szláv írás megalkotója, Európa társ-védőszentje, Szent Metód testvére. Szent Metód (Thesszaloniké, 815 körül – Velehrad, 885. április 6.) görög szerzetes, hittérítő.

Cirill tanulmányait Konstantinápolyban végezte, s később az egyetem filozófiatanára lett. Első útjának célja 851-ben az arab fővárosban zajló keresztény-muzulmán hitvitákban a keresztény tanok megvédése volt. 858-ban rövid időre kolostorba vonult, követve bátyját, Metódot, aki már régebben a szerzetesi életet választotta.

860-ban a két testvér császári utasításra a kazárok földjére ment, ahol a keresztény tanokat ter-jesztették. Küldetésük ideje alatt felkutatták Szent Kelemen vértanú földi maradványait.

Cirill 860 körül, Mihály bizánci császár parancsára elkezdett dolgozni a szláv írásbeliség megal-kotásán. Feltehetően ez az ábécé összesen 43 betűből állt. Így hozzá köthető a – róla elnevezett – cirill betűs írásmód megalkotása.

Rasztiszláv morva fejedelem szláv nyelvet beszélő szerzeteseket kért Bizánctól. A küldetéssel Cirillt és Metódot bízták meg, akik társaikkal 863-ban érkeztek meg Rasztiszláv udvarába, ahol a szláv nyelvű liturgia bevezetése mellett iskolát alapítottak, lerakva a szláv nyelvű papképzés alapjait. A szláv írás, a glagolita ábécé megalkotása és elterjesztése, valamint egyházi könyvek szláv nyelvű fordítása szintén az Ő érdeme volt.

Több mint 3 évnyi munkálkodásukat követően 867-ben Rómába mentek, s egyúttal magukkal vitték a Szent Kelemen-ereklyéket is. Hitvitájában sikeresen megvédte a népnyelv liturgikus használatát azon ellenzőkkel szemben, kik csupán a latin, héber és a görög nyelvű liturgiát fogadták el. II. Adorján pápa engedélyezte a szláv nyelvű liturgiát.

Rómában szerzetes lett, s itt vette fel a Cirill nevet, de rövidesen megbetegedett, és 869. február 14-én meghalt. Rómában, a Szent Kelemen-templomban temették el. II. János Pál pápa 1980. december 31-én Szent Cirillt és Szent Metódot Európa társvédőszentjévé nyilvánította. Ünnepnapjuk február 14.

Szent Cirill és Metód missziós tevékenysége, amely a IX. század második felére esik, a szláv népek első és eredményes evangelizációjának tekinthető. Ez különböző módon érintett egyes területeket, de főként Nagy-Morvaországra összpontosult. Mindenekelőtt a sirmiumi érsekség területére, mely-nek Metód volt a főpásztora. Ide tartozott Morvaország, Szlovákia és Pannónia, amely ma Magyar-ország egy része. De apostoli munkája kiterjedt más területekre is, főként az általa felkészített misszionáriusok révén, kik a nyugati szlávok körében működtek, elsősorban Csehországban.

A Balkán-félsziget szlávjai között a szent testvérek pasztorális munkája tekintélyesebb és csodálatos gyümölcsöt termett. Csodálatosan érvényesült és fejlődött a „Cirill és Metód”-jellegű misszió Bulgáriában: szerzetesi központok létesültek, ezekben fejlődött ki teljesen a cirill ábécé. Más területekre is eljutott innen a kereszténység, a közeli Románián át a Kijevi Ruszig és Moszkván keresztül a keleti vidékekre.