Cím: 9444 Fertőszentmiklós, Szent István u. 48.
Telefon: +36/99/380-972
E-mail: simonicsp@freemail.hu
Adószám: 19885472-1-08
Bankszámlaszám: 59500344-10002010
Plébános: Simonics Péter
Szent Adalbert püspök, vértanú
Prágai Szent Adalbert (955 körül – Pomeránia, 997. április 23.) Prága püspöke, Magyarország és Poroszország hittérítője, keresztény mártír. 997-ben hittérítő útján halt mártírhalált a pogány poroszok körében a mai Lengyelország északi részén.
Feltételezhetően Csehország keleti részén született. Féltestvére Szent Gaudentius, Gniezno érseke volt. Nyolc éven át tanult Magdeburgban. Bérmáláskor vette föl az Adalbert nevet pártfogója, a magdeburgi érsek iránti tiszteletből. 981-ben tért vissza Prágába, ahol eleinte könnyelmű világi életet élt. 983-ban a haldokló Dietmar prágai püspök lelki vívódásainak hatására megtért és vezeklésbe kezdett. II. Boleszláv cseh fejedelem őt jelölte Dietmar utódául és Prága püspöke lett.
Reformbuzgalmával gyorsan összekülönbözött a helyi papsággal. Világi környezetének pogánysága, a főurak hatalmaskodása, a papok engedetlensége miatt 989-ben püspöki székét elhagyva Rómába ment, ahonnan a XV. János pápa engedélyével szentföldi zarándoklatra indult. Erről az útjáról visszafordult, és 994-ig (más források szerint 993-ig) az aventinusi Szent Elek és Bonifác-apátságban élt bencés és bazilita szerzetesek között.
994-ben (993-ban) II. Boleszláv és Willigis mainzi érsek visszarendelte Prágába. A cseh fővárosban megalapította a Břevnov-kolostort, amely Csehország szellemi és vallási központjává vált.
Adalbert ismét összekülönbözött a cseh világiakkal pogány életük és a templomi menedékjog véres megsértése miatt. 995-ben Magyarországon és Ravennán át visszatért az aventinusi monostorba, ahol örömmel fogadták. Magyarországon Géza és Adalbert szövetsége mind külpolitikai, mind egyházpolitikai szempontból jelentős volt. Ezt támasztja alá, hogy Szent István nagy legendája István megkeresztelését is Szent Adalbertnek tulajdonítja, ami valószínűleg nem igaz, de alátámasztja Szent Adalbert magyarországi munkájának egyháztörténeti jelentőségét.
Ravennában többször is éjszakába nyúló beszélgetéseket folytatott a 17 éves Ottóval, a későbbi III. Ottó német-római császárral, akire nagy hatást tett vallási fellángolásaival.
A Sziléziáért dúló küzdelemben Adalbert kompromisszumot kötött a Piast-dinasztiával. Mivel ez sértette a csehek érdekeit, II. Boleszláv cseh fejedelem Adalbert családja ellen fordult. 995-ben megtámadta a püspök székhelyét, Libicét, és családostól megölette az ott tartózkodó négy Slavník-fiút. Ezzel kiirtotta a püspök teljes rokonságát, végleg leszámolva a rivális cseh dinasztiával.
Adalbert ezután nem térhetett vissza Szászországból Prágába, hanem Vitéz Boleszláv lengyel fejedelem udvarába ment. Megalapította a meseritzi apátságot, amelynek apátjául Anasztáz-Asztrik későbbi esztergomi, majd kalocsai érseket tette meg. Magyarországra írt Radlának, hogy szökjön meg, Sarolt fejedelemasszonynak pedig, hogy engedje el őt. Radla-Sebestyén azonban inkább a magyar udvarban maradt, ahol szerették és később esztergomi érsekké tették.
997-ben Boleszláv fejedelem Adalbertet és egyetlen életben maradt öccsét, Szent Gaudentiust a pogány poroszok térítésére küldte, ahol vértanúhalált szenvedtek a Visztula torkolatvidékén. Testét Boleszláv nagy pénzen visszaváltotta, s ezzel elindította Szent Adalbert kultuszát.
Adalbert célja, hogy egyházat alapítson a frissen megtértek számára, halála után vált valósággá: az ő tevékenységének is köszönhető, hogy az ezredforduló táján létrejött a keresztény Magyarország és Lengyelország, míg a konfliktus vesztesei a csehek lettek
Ünnepe a katolikus liturgiában április 23.
Az esztergomi főszékesegyház, teljes nevén a Nagyboldogasszony és Szent Adalbert Prímási Főszékesegyház az ő nevét viseli, illetve a katedrális tövében felépült papnevelde épülete is a Szent Adalbert Központ nevet kapta.
Szobra a prágai Károly hídon áll.