Kapcsolat

Fertőszentmiklósi Római Katolikus Plébánia

Cím: 9444 Fertőszentmiklós, Szent István u. 48.
Telefon: +36/99/380-972
E-mail: simonicsp@freemail.hu
Adószám: 19885472-1-08
Bankszámlaszám: 59500344-10002010

Plébános: Simonics Péter



Svéd Szent Brigitta

2024.07.23.

Svéd Szent Brigitta

Svéd Szent Brigitta (1303 – 1373. július 23.) svéd szent és misztikus, a Brigitta-rend alapítója, Svédországi Szent Katalin anyja. Az egyetlen svéd, akit katolikus pápa avatott szentté.

Európa hat védőszentjének egyike – a másik öt Nursiai Szent Benedek, Szent Cirill és Metód, Sziénai Szent Katalin és Keresztes Szent Terézia Benedikta (Edith Stein).

Apja Birger Persson upplandi kormányzó, az ország egyik leggazdagabb földbirtokosa, a Finsta családból, anyja a Folkunga család tagja, a korabeli svéd királyok rokona volt. Brigitta tizenhárom évesen feleségül ment Närke urához, Ulf Gudmarssonhoz az Ulvåsa családból; négy fiuk és négy lányuk született. Minden gyermeke megérte a felnőttkort, ami akkoriban szokatlannak számított. Katalin nevű lánya később szent lett. Brigittát tisztelték jótékony tevékenységéért; vallásossága férjére is nagy hatással volt. 1341–1343 közt elzarándokoltak Santiago de Compostelába.

Miután 1344-ben Ulf meghalt, Brigitta teljesen a vallásnak szentelte magát és megala-pította a Brigitta-rendet. 1350-ben Rómába ment, hogy elismertesse a rendet a pápával és javulást hozzon a korabeli erkölcsökre. A rendet csak 1370-ben ismerte el VI. Orbán pápa, addigra Brigitta már nagy közkedveltségnek örvendett Rómában jó cselekedetei miatt. Rendje hamarosan elterjedt majd egész Európában és kivált északon a vallásos, irodalmi és részben anyagi kultúrának hatalmas előmozdítója volt. A reformáció idején nagyrészt megszűnt a rend, csak a waldstenni ház tartotta fenn magát 1595-ig. A 17. században megkísérelték feléleszteni Belgiumban és Spanyolországban.

Néhány zarándoklatot – köztük 1373-ban egy jeruzsálemit – leszámítva Rómában élt haláláig. Itt temették el, majd később Svédországban újratemették. 1391-ben IX. Bonifác pápa avatta szentté, amit 1415-ben a konstanzi zsinat is megerősített. Brigitta látomá-sainak eredetiségét 1436-ban a bázeli zsinat is megerősítette.

Brigittának már gyermekként látomásai voltak. Élete során ezek egyre gyakrabban fordultak elő, ezek feljegyzéseit – Revelationes coelestes, „Mennyei revelációk” – Mátyás linköpingi kanonok és Brigitta gyóntatója, Péter alvastrai perjel fordította latinra, és a középkorban nagy népszerűségre tettek szert. Látomásai Krisztus születéséről nagy hatást gyakoroltak művészeti ábrázolásokra; innen ered többek közt az, hogy a földön fekvő gyermek Jézus testéből áradó fény az egyetlen fényforrás a képen, illetve az Atyaisten jelenléte a jelenet fölött. Voltak látomásai a tisztítótűzről is.

A Szent Brigitta-kilenced 15 imából áll, melyek szövegét a hagyomány szerint Brigitta kapta a római Szent Pál-templomban, amikor Jézus megjelent neki. A kilenced magyar kiadását Adrien Parvillers SJ XII. Kelemen pápa jóváhagyásával és ajánlásával adta ki 1740-ben. IX. Piusz pápa 1862. május 31-én hagyta jóvá a milánói kongresszus aján-lásával.

1651-ben Bécsben az ő emlékére épült a Brigitta-kápolna, 1900-ban róla nevezték el a Brigittenau negyedet.

 

1999-ben II. János Pál pápa Európa egyik védőszentjének nevezte ki. Ünnepnapja halála évfordulója, július 23.

2002-ben – a szent születésének 700.-ik évfordulója előtt –, egy patológust rendeltek ki Vadstena plébániára, hogy igazolja két koponya eredetét, hogy az Szent Brigitta és lánya földi maradványa-e. Az előzményekhez tartozik az is, hogy egy holland plébánia is azt állítja, hogy náluk van a szent koponyája. A svédek tudják, hogy egy koponyát – egy harmadikat – elloptak 1645-ben Vadstenából. A két Svédországban maradt marad-ványról már 1950-ben véleményt mondtak, hogy azok egy 50-55 és egy 60-70 éves nő maradványai. A Marie Allan által végzett elemzések ugyan egyértelműsítik, hogy két nőről van szó, amit a legenda is úgy tartott, hogy Brigitta az anya és Katalin a lányáról van szó. A mitokondriális DNS vizsgálat viszont nem igazolta a rokonságot.

Svéd Szent Brigitta

Vissza az előző oldalra!
Weboldalunk sütiket (cookie) használ működése folyamán annak érdekében, hogy a legjobb felhasználói élményt nyújthassa Önnek, valamint a látogatottság mérése céljából. A sütik használatát bármikor letilthatja! Erről bővebb információkat olvashat itt: Adatkezelési tájékoztatónk
Fertőszentmiklósi Római Katolikus Plébánia - Magyar