Az ételszentelés már a 7. századtól nyomon követhető szokás. A szentelt ételek összetétele (sonka, tojás, kalács, torma, bor, túró, kolbász stb.) a böjti időszak végét jelzi, sok helyütt fölruházva a passiójelenetek szimbolikájával. A néphit mágikus erőt is tulajdonít a megszentelt ételnek. A húsvéti bárány elfogyasztásának hagyományai a szentelt sonka fölvágásában éltek tovább.