Szent Kozma és Damján vértanúk

Szent Kozma és Damján vértanúk

Szent Kozma és Damján (Arab-félsziget, 3. század – Aegeae, 287 körül) szentté avatott ókeresztény vértanúk, orvosok.

Életükről kevés bizonyítható adat maradt fenn. Három egymástól több ponton eltérő hagyomány is fennmaradt. Ezek származása ázsiai, római illetve arab legenda. Ezen legendák egyetértenek abban, miszerint Damján Arábiából származott, és Kozmával együtt Kis-Ázsiában, a kilikiai Aegeában folytattak orvosi gyakorlatot. Mindketten igen buzgó keresztények voltak. Orvosi szolgálatukért nem fogadtak el pénzt, ellenben buzgóságuk miatt nemcsak orvosai, hanem apostolai is lettek a városnak. Legendájuk szerint egy súlyosan elfekélyesedett lábú etiópot – akiről már mindenki lemondott – az imádság erejével meggyógyítottak.

Mind a ketten a Diocletianus római császár által elrendelt 303-as keresztényüldözés alkalmával szenvedtek vértanúhalált. Tiszteletük az egyházban hamarosan elterjedt, és az I. Iusztinianosz bizánci császár által a tiszteletükre emelt templomba betegek ezrei zarándokoltak el gyógyulást keresve. Amikor Párizsban 1260-ban megalakult a sebészek első kollégiuma, őket választotta védőszentül, s ez idő óta az orvosok és sebészek védőszentjeiként tisztelik őket. Emléknapjuk a római katolikus egyházban szeptember 26., az ortodox kereszténység november 1-jén ünnepli őket.

A magyar Szent Korona úgynevezett Corona Graeca részén található meg Szent Kozma és Szent Damján arcképe. A bal oldalon található kép Szent Kozmát, a jobb oldalon található kép Szent Damjánt ábrázolja.