Szent Anzelm

Szent Anzelm püspök, egyháztanító

Canterburyi Szent Anzelm (Aosta, 1033. – Canterbury, 1109. április 21.) nagy hatású teológus, filozófus, a szellemtörténet a „skolasztika atyjaként” is tiszteli.

Anzelm 1033-ban a burgundiai (Felső-Itália) Aosta városában született, az Alpok lábánál, elszegényedett nemesi családban. Egészen 1056-ig, anyja haláláig szülővárosában élt. Szülővárosának elhagyása után három éven keresztül vándoréletet élt Franciaországban, ezekről az évekről többet nem tudunk. 1059-ben a normandiai Bec kolostorába vonult, ahol alapos tanulmányokat folytatott. 1060-ban szerzetes lett Becben. A kolostor priorjának távozásakor, 1063-ban, Anzelm veszi át a hivatalát, 1078-ban pedig apát lesz. 1093-ban Lanfrancus érsek halálakor Anzelmet jelölik Canterburybe érseknek, s ő elfogadja a kinevezését.

II. Vilmos angol királlyal való nézeteltérései miatt Anzelm 1097-ben Rómába utazott, hogy II. Orbán pápával találkozzon. Anzelm távollétében Vilmos király száműzetésre ítélte, és egészen 1100-ig nem is térhetett vissza Angliába. A II. Vilmost követő I. Henrik királlyal is konfliktusba került, aki 1103-ban újból száműzetésre ítélte.

II. Paszkál pápa és Henrik egyezsége révén térhetett újra haza, Canterburyben halt meg 1109-ben.